A hagyományos, tüzelőanyagot használó erőművek közül az üzemanyagköltség a gázerőműveknél a leginkább meghatározó költségelem, ezért az energiahordozó drágulása ezeket hozza a legrosszabb helyzetbe, míg a legkedvezőbb helyzetben e szempontból az atomerőművek vannak, mivel az uránköltségek háromszorosára emelkedése alig változtat az önköltségen.
Mutatjuk, mit kell tudni a lakossági napelem pályázatról, milyen előnye van a napelemnek, hogyan működnek, és persze azt is, milyen hátránya van a napelemnek.
Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júliustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index adatai szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók.
A logisztikai ingatlanok piaca mostanában főként az e-kereskedelem kapcsán kerül a középpontba, ugyanakkor van egy másik fontos terület is, ami az ingatlanpiac egészén belül ezt a szektort is érinti, ez pedig a fenntarthatóság. A fenntarthatóság és az energiahatékonyság kulcsfontosságú paraméterek a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésében, de a vállalatok működését is egyre inkább meghatározzák. Az alábbiakban egy olyan cég példáján keresztül mutatjuk be a kérdést, aki már most számos ilyen irányú kezdeményezést indított el.
Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiírás több ponton jelentősen eltér a korábbiaktól, nem egy változás pedig igencsak meglepőnek mondható.
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
Mától jelentkezhetnek a kivitelezők a háztartások napelemes és fűtési rendszereit támogató uniós pályázatra amelynek a részleteit éppen ma véglegesítették - derül ki az Innovációs és Technoklógiai Minisztérium (ITM) hétfő délutáni közleményéből.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Jelentősen, 43%-kal 6,5 eurócentről mintegy 3,7 eurócentre levágja a német állam azt a fogyasztók által fizetendő tételt, amit a megújuló energiás megoldások elterjedésének támogatására épített be az áramdíjba – tudta meg a Reuters a pénteken bejelentendő kormányzati döntés lényegét. A lakosság csak keveset fog megérezni a kormányzati döntésből, a fogyasztók felé levágott díjat pedig az állam „saját zsebből” pótolja.
A Klíma Átláthatósági Jelentés arra figyelmeztet, hogy a világ 20 leggazdagabb országában gyors ütemben nő a karbonkibocsátás. A BBC News által ismertetett jelentés szerint a G20-ak országaiban tavaly a pandémia miatti leállások következtében 6 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de idén 4 százalékkal nőni fog. Kínában, Indiában és Argentínában meg fogják haladni a 2019-es karbonkibocsátási szintet.
Egy új tanulmány szerint ismét erőre kapott a széndioxid kibocsátás a világban, különösen a világ 20 leggazdagabb nemzetében – számol be a hírről a BBC.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
Boris Johnson 2035-re teljesen megszabadítaná az Egyesült Királyságot a szénhidrogénektől, ezzel is csökkentve országa nem hazai energiaforrásoktól való függőségét.
A Portfolio által rendezett Energy Investment Forum 2021 tiszta energiaforrásokkal és ellátásbiztonsággal foglalkozó szekciójának fókuszában a digitalizáció, az energiahatékonyság, illetve az ellátásbiztonság, és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendszerintegrációs kihívásai álltak. Ezek voltak a fő témái a szekció panelbeszélgetésének is, ahol többek között felmerült a gáztüzelésű erőművek jövőbeli szerepe, az energiatárolás, az új uniós klímacsomag, a MAVIR tervei, illetve a rendszerek okosítása, és finanszírozási kérdések is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a beszélgetés legfontosabb témáit és gondolatait.
Idén is megrendeztük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án került sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vettek részt és aktuális témákkal jelentkeztünk. Ezek közé tartozott többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a konferencia legfontosabb gondolatait és témáit.
"A zöld megállapodás lényege egy karbonsemleges gazdaság létrehozása 2050-ig, és emiatt a 2030-as célokat is úgy kell módosítani, hogy sokkal ambíciózusabbak legyenek" - mondta el Hoós Éva, az Európai Bizottság (DG Energy) szakpolitikai tisztviselője a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján.
Hamarosan új vállalat részvényei jelenhetnek meg a magyar tőzsdén, a naperőművek akvizíciójával és üzemeltetésével foglalkozó NAP Zrt. papírjait már regisztrálták a BÉT-en, néhány héten belül jöhet a csengetés a tőzsdén, és elindulhat a kereskedés a NAP-részvényekkel. Vadas Lászlóval, a NAP Zrt. vezérigazgatójával és Nagy Péter Gáborral, a Budapesti Értéktőzsde Értékesítési, Marketing és Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a NAP terveiről, az akvizíciós lehetőségekről, a vállalat tőzsdei felkészüléséről és a későbbi tőkepiaci terveiről is beszéltünk.
Az elmúlt hónapokban alaposan átalakult a német pártok népszerűségi sorrendje, miközben májusban még úgy tűnt, hogy a Zöldek lehetnek egy következő kormánykoalícióban a vezető kormányzó erő, mostanra lecsúsztak a harmadik helyre a szociáldemokrata SPD és a jobbközép CDU/CSU mögött. A most vasárnapi választáson kialakuló végső sorrendet szinte lehetetlen megjósolni, mivel a választók nagy része bizonytalan, de az már látszik, hogy mindenképpen koalíciós, és nagy valószínűséggel három pártból álló szövetség vezetheti majd a következő években Németországot. Hogy mit jelentene egy akár hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalás a pártok között, mik lehetnek azok a területek, ahová a következő német kormány több forrást allokál, és ebből mely vállalatok részvényein keresztül profitálhatnak a befektetők, ebben a cikkben foglaltuk össze.
Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?
A megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében az elektrifikáció, Paks II. megépítése, a napelemes kapacitások növelése és a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén játszhatja a kulcsszerepet – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén.